feldereng egy reggel

Első reggelem Aucklandben egy érzéssel és egy gondolattal indult. Az érzés az volt, hogy hulla fáradt vagyok, a gondolat pedig az, hogy végre valóra váltottam a lehetetlent. Alig múlott 8 óra, már fent vagyok, ami esetünkben annyit tesz, hogy szűk hét órát aludtam az első éjjelen és mivel kedden indultam, az „ébredésem” napja pedig péntek, így könnyen kiszámítható: három nap alatt teljesítettem összesen azt a nyúlfarknyi hét órát. A gondolat azonban elmosta az érzést, szinte kitörölte azt, hiszen hosszú évek óta ezt az utat terveztem. Nem ám csak úgy rámtört kedd reggel valami vágy, hogy na jó, mivel ma éppen semmi dolgom, irány Új-Zéland!

Kinyitva a szemem látom, egy indiai srác fekszik a másik ágyon. Szóval te voltál az, apukám, aki hajnalban rámrontottál nagy sebbel-lobbal! Nem is tudom eleve miért nem gondoltam arra, hogy a másik ágyat is biztosan kiadják, főleg mivel épp most dong az új-zélandi szezon. Lassan ugyan vége, nyakunkon az ősz, de még márciusban is rengetek a turista. A már említett backpacker utazók száma talán most a legmagasabb. Kimegyek tusolni a teletranszportálóba, mire visszatérek az idősíkomra, már a szobatársam is ébredezik. Kölcsönösen bemutatkozunk egymásnak – "nice to meet you, mate" – őt úgy hívják Ariana. Micsoda? Nem kérdezek vissza, mert úgy gondolom meg tudom jegyezni, mégpedig egy regény alapján (Zadie Smith: White Teeth – ha olvasod ezt V. Orsi, a könyvet még anno tőled kaptam, köszi ismét), ahol az egyik szereplő neve Alsana, ugyan az női név. Legfeljebb egy hónapja volt szerencsém a könyvhöz, friss az emlék. Bármennyire hasonlít a két név egymásra, egy idő után (egy perc ötvenkét másodperc) már csak az Alsana jut eszembe, a srác neve ködbe vész. Főleg mennél többet mondogatom magamban: „olyan, mint az Alsana, Alsana, Alsana… jó, jó, de mi is az ő neve!?” Kérdem tőle: „Na-idefigyejjé`csak, nem lenne gond, ha Alsananak szólítanálak, azt meg tudom jegyezni?” "No probs, mate." Valójában az Ariana is női név, félig-meddig tévedésből kapta. Azt állítja magáról angol. Látom a szemében, érzi, ezen a ponton némi magyarázatra szorulna állítása, de gondolom még nem látja elérkezettnek az időt. Végül is pár perce ismerjük csak egymást, nem firtatom a dolgot. Angliában töltött éveim tapasztalataként tudom mit jelent második-harmadik generációs indiainak, pakisztáninak, bármilyen nemzetiségűnek lenni. Kiválóan beszélik az angolt, anyanyelvük már, igazán a szüleik nyelvét nem bírják, a szigetország a hazájuk, „haza” pedig csak családlátogatásra mennek jó esetben évente egyszer. Beszélgetünk elég sokat. Szépen lassan kiderül, van egy svéd barátnője, Anna, akihez utazik lassan vissza Birminghambe, az anyja iráni, az apja fárszi, pár hónapja járja a két szigetet, és pókerezésből él. Mik vannak!? Birminghamben én is éltem három hónapot jó régen, de nem pókerezésből, ösztöndíjból, mondom neki. Megtudom, hogy a birminghami Bull Ring Centre bevásárlóközpont fel lett újítva. Úgy örülök neki, mintha otthon az én utcámban lenne új műút. Az Ariana nevet egyébként az iráni nagymamája adta neki, állítólag egyedi, nem is talált senki mást semmilyen közösségi oldalon ilyen névvel. Nem beszéli se az anyja, se az apja nyelvét, de most teljes mellbedobással svédül tanul a barátnő kedvéért. Igazi utazó, aki pókernyereményeiből finanszírozza magát. Azt mondja, akár nekem is megtaníthatja hogyan kell napi pár órás melóval (mert ez neki nem játék) megkeresni a betevőre valót. Kösz, inkább kihagyom, talán a következő életemben. Kérdezem tőle látta-e a Rounders című filmet, abban van ha jól emlékszem egy orosz zsidó koma, aki pókerezésből tartja el a családját. Az egész film a póker világa körül forog. Nem látta. Hát miféle szedett-vetett pókeres vagy te, kérdezem? Profi, válaszolja.

Pár nap alatt sokat tanultam Arianatól, csupa hasznos dolgot az életben maradás művészetéről. Például, hogy van lent a konyhában egy ún. free food section, ahova a szállóban felejtett kajákat rakják ki. Tanácsolja onnan együnk, ingyen van. Ő legalább is mindig azt a kaját eszi. Vigyorog. "Travelling eventually makes you a scavenger, ’cos you learn to live off on other people’s food." Ez Ariana mottója. Akárcsak annak a verébnek, aki ott ugrál a lábunk alatt a szőnyegen. Már megtanulta, itt ingyen morzsa várja. Aznap este nutellás-lekváros pirítóst eszünk főtt rizzsel és reszelt sajttal, no meg egy kis dizsoni mustárral. Igen finom, ha valaki még nem kóstolta volna. Ariana a sajtot egy holland házaspártól szerválta pár napja Christchurch repterén, mert őket meg nem engedték ki az országból a sajtgyűjteményükkel, így kénytelenek voltak mindet ott helyben elosztogatni. És vajon ki állt a sor elején? Ki lehet találni.



sushi bar a la ariana

Aztán azt is elmagyarázza, ha felmegyek a sarkon a K-Roadra (eredeti nevén Karangahape Road, de azt ember fia még nem tudta kiejteni a száján), van ott egy sushi étkezde, ahol 4.90 dollár egy porció. Keressem a Daily Special Offer címkés műanyag dobozt. A környéken a legjobb ajánlat, talán az egész városban az. Azóta jártam ott, valóban! Nyolc tekercset tartalmaz, minden nap más töltelékkel – avokadó, rák, tonhal, csirke – ez a heti japán menü. Azt hiszem regular leszek, átszámítva alig 750 forintért igencsak kiváló ajánlat. Ja, még egy tanács: nincs értelme mindig megvenni a boltban az innivalót. Vegyek egyet, mondjuk egy műanyag dobozos narancslevet, vagy amit szeretek, de inkább a doboz alapján válasszak, aztán töltsem újra csapvízzel. Ugyanis nincs értelme kiadni naponta legalább kétszer 3-4 dollárt, ami külön-külön nem tűnik soknak ugyan (450-600 forint), but it all ads up! Már megint igaza van ennek a csikefogónak.

Ariana folyamatosan szövegel, engem se kell félteni, a konyhában az asztalnál meg ül egy szőke lány és láthatóan nem tud tőlünk olvasni. Mindenféléről karattyolunk, én közben a laptopomon irogatok, mindketten teát szürcsölünk (a teafüvet boltban vettem!), Ariana meg a nyelvtudásával villog, a jegyzetfüzetéből olvasgat fel nekem svéd szavakat. Felőlem aztán tegye, én csak azt a szót ismerem svédül, hogy björn (medve) – de miért pont ezt a szót, csodálkozik? Mittomén, csak úgy. Ha az életben minden talányra tudnám a választ, nem ülnék itt. Aztán rövid távon kiderül, a szőkeség svéd, úgy hívják Maria. Nyilvánvaló, hogy Ariana odáig van érte meg vissza, úgy látszik a skandináv lányok a gyengéi. Lecsap rá, a lány szerintem alig várta már, félre is dobja a könyvét, elkezdenek svédül duruzsolni. Illetve Ariana erőlködik, ami olyan hanghatásokkal jár, mint amikor a Twin Peaks-ben a törpe visszafelé beszél. Qrueee-bouöööölter-ááárghhh-eeejk-drong. Szürreális. Maria svédje legalább svédnek hangzik. Na jó, neki könnyű, ő svéd. Respektálom Ariana igyekezetét, főleg hogy végre békén hagy és tudok a dolgomra koncentrálni a gép előtt. Aztán amikor egyszer utánam jön a konyhába, mondom neki, gondoljon a svéd barátnőjére otthon (mi is a neve? igen, Anna, akit amúgy el akar venni feleségül). Persze, persze, persze, csak a nyelvet gyakorolja Mariaval. Sure, buddy.

Mondom a lánynak, igen komoly ez a törzsi viking nyelv, te Maria, hallod! Bár ha meggondoljuk, az ősi angol-szász elsősorban igék is mind törzsi szavak, ahogy még annak idején az egyetemen tanultam: hit, go, eat, drink, sleep, sit, és így tovább. Egyszótagú, ütősen nyers vakkantások. Csata hevében biztosan előnyös azt kiáltani, vagy főleg meghallani, RUN! Spuri! Igen, igazából nincs értelme megtanulni svédül, így Maria, hiszen minden svéd kiválóan beszél angolul, esetleg csak az fontolja meg mint opciót, akinek valami speciális motivációja van. Teszem azt Ariana. Persze ha szeretném, ő megtanítja nekem hogy van a `jónapot` svédül. Á, nem fontos, hadd el, ilyesmikkel nem foglalkozom, inkább valami hasznosat taníts, ha már itt vagy. Mondjuk valami állatnevet. A björn-t például már tudom. Ariana itt kuncogva közbeszól, hogy én csak ezt az egy szót ismerem svédül. Aha, bólogat Maria, még jól jöhet, ha esetleg eltévednék az erdőben és rámrontana egy medve, legalább el tudom mondani svédül ki bántott. Hát akkor a sirály úgy hangzik fiskmås, az orm meg annyit tesz, kígyó. Két újabb érdekes adat. Feljegyzem. Alakul ez, így töltjük mi emberek `hasznosan` az életet ezen a Földön. Már csak azt kéne tudni hogy van svédül a farkas, ha netán lemarna egy farkasfalka.